2011. december 2., péntek

inspiráció - első nekifutás.

van mikor az ember egyfajta hullámvölgybe kerül. na mostanság valahogy én is ott, jó lent, vagyok.
szeretek fotózni, de azt hiszem ez cseppet sem elég ahhoz, hogy elérjem a céljaimat. így elég nagy munka árán,de az internet és a magazinokban (rengeteg InStyle, Glamour látta kárát) kutattam olyan képek után, amik ihletet adnak nekem, illetve pontosítok. Ezek olyan képek, amiket ha jómagam készítettem volna el, akkor okkal lehetnék büszke magamra. De sajnos ez még nem történt meg, addig azonban jöjjenek az említett fotók és készítőik.

először is két videót tennék be.




2011. november 15., kedd

self-portrait I.

mi vagyunk az egyetlenek ezen a Földön, akik irányíthatják az életüket. elég megszállottság és munka bármilyen álmodat képes valóra váltani. igaz olykor csalódások fognak érni, párszor fel szeretnéd adni a küzdelmet, de boldog leszel, mert most itt vagy és ÉLSZ.




2011. október 8., szombat

hell is empty and all the devils are here.

De, jaj, nem tudok így maradni,
Szeretném magam megmutatni

Hogy látva lássanak,
Hogy látva lássanak

Ezért minden: önkínzás, ének:
Szeretném, hogyha szeretnének,
S lennék valakié
Lennék valakié


(Ady Endre)

lázadok, csak némán. az élet (olykor) igazságtalan, akármennyire is sablon már ez a mondat. bár ha belegondolok a mai világban már mi nem.

az idő csak telik, és én csak sodródom vele. szeretnék megállni, akár egy percre is.
sokat álmodozom, nem tagadom. de ezek az álmok visznek előre.

fotós szeretnék lenni, aki körbeutazza a világot. lefotózza a világot , és megmutatja, hogy bármennyire is igazságtalan és gonosz is néha ez a hely, ahol élünk... mégis csodálatos.

majd ha a 80 éves leszek, s ülök a kertben a virágaim között, azt szeretném érezni, hogy véghez vittem valamit és volt miért élnem. talán egyszer a nevem nem csak a facebook keresőben lesz.

irtózom a megszokottság érzésétől.

Zene:

Florence + the Machine - You've Got the Love

2011. augusztus 4., csütörtök

nagy levegő.
szóval el se hiszem, hogy tizennyolc éves leszek. egy ideig talán fel se fogom fogni, mivel régebben mindig erről álmodoztam, hogy "jaj mikor majd nagykorú leszek, milyen hatalmas partit fogok, majd szervezni". aztán lehet, hogy így is lesz, de nem iszom előre a medvebőrére.

megkaptam álmaim fényképezőgépét, és így végre elkezdhetem komolyabban venni a fotózással kapcsolatos terveimet. először is a 365 napos fotóprojektet. mai kezdettel.