“Úgy vélem, az ember végülis szeretné megközelíteni az abszolút képességek és lehetőségek birtoklásának s a teljes biztonságnak aranyörömpontját, azt
az állapotot, amelyben a befogadás és a kiáradás energiái harmonikusan
működnek; és miközben ez a kívánság embert emberhez is vezet,
szükségképpen kell találkoznunk a másikkal, akit a magunk
aranyörömpontja médiumának érzünk; és ha ő úgyszintén annak érez
bennünket, egyre gyorsulva közeledünk, egymásba csapódunk, fölizzunk,
kívánva a tökéletes és múlhatatlan együttlétet; és a személyiség minden
fölöslegesnek tűnő héját, húsát kölcsönösen lehántjuk. Ez kétféle
veszéllyel jár: egyfelől felperzseljük az aranyörömpont árkádiai
díszleteit, a magunk és a másik minden, kettőnkön kívülihez elvágjuk; másfelől - egymásnak maradva - felszabadítjuk a
hirtelen elveszített paradicsomi állapotunkra és e veszteség miatt
érzett lelkiismeret-furdalásunkra hivatkozó démonainkat, akik
szüntelenül az elvágott szálak végével hadonásznak arcunk előtt, s az
egymásba falazottakat egymás előtt is gyanúba keverik: “vajon a másik
valódi magvát tartod-e tenyeredben?”
Ezt az állapotot nevezném én a szerelem kezdetének.”
Marsall LászlóEzt az állapotot nevezném én a szerelem kezdetének.”
the do - too insistent (trentemoller remix)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése