úgy élj, hogy nincs holnap.

De, jaj, nem tudok így maradni,
Szeretném magam megmutatni,
Hogy látva lássanak,
Hogy látva lássanak.

Ezért minden: önkínzás, ének:
Szeretném, hogyha szeretnének
S lennék valakié,
Lennék valakié.

***

oké, ülj csak le. s most gondold azt, hogy ez az utolsó napod. baromság? csak próbáld meg.
elgondolkodtál azon mégis mit tennél meg feltétlenül:

összefutnál a barátnőddel és elmondanád neki, mennyire fontos neked, és hogy a sok veszekedések ellenére mennyire fontos neked, hogy van. mert félszavakból is megértitek egymást. s lassan már úgy érzed, hogy a testvéred is lehetne.

vagy

előkapnád végre a telefonodat, és nem csak bűvölnéd a (reménytelen?) szerelmed telefonszámát, hanem végre vennéd a bátorságot, dupla vagy semmi alapon, arra, hogy felhívjad. s bevallanád neki, hogy soha Senkit ennyire még nem imádtál.

vagy

a legelső vonatra felülnél, s elmennél oda, ahova már évek óta vágyódtál. útközben csak ülsz, és bámulsz kifelé az ablakon. csodálnád a tájat, ezenkívül pedig különösen izgatottnak éreznéd magad. egy álmod válik valóra.

vagy

valami olyat tennél, amit eddig féltél véghez vinni...

gondoltál valamire? ehhez nem is kell, az hogy már csak egy napod maradjon hátra az életedből. mire vársz még? kapd elő azt a telefont. kopogtass be a barátodhoz. vedd meg a vonatjegyet. vagy nevezz be egy bungeejumpingra.
minden csak rajtad múlik...

kapcsold be.