2016. május 10., kedd

nem te.

elképzelem, hogy mellettem vagy - azt hiszem így könnyebb feldolgozni a hirtelen jött ürességet. hirtelen érkeztél - s gyorsan is távoztál. bennem meg ott ragadtak a szavak - azokat, amiket ki szerettem volna mondani. kiszóródtak mielőtt megfoghattad volna őket. 
fájdalmasan koppantak le a földre - s már senki sem szedte fel őket.
tudhattam volna előre. 
tudhattam volna akkor, mikor ott ültünk az izzasztó nyári hőségben a négyeshatos pultjánál. 
tudhattam volna akkor is, mikor a hófedte normafán ittuk az általad főzött zöld teát.
tudhattam volna, mikor a brüsszeli vonatállomás közepén vártam rád.
tudhattam az újév első hajnalán is, mikor melletted ébredtem.
s így hát tudhattam volna akkor is, mikor csak egy szimpla presszó kávét kértél tőlem.

tudhattam volna, hogy ami benned s ami bennem játszódik le
- az két külön pályán mozog,
amely nem keresztezi egymást.
minek is az ábránd.

nincsen már neved - mivel eddig is csak a képzelet szüleménye voltál.
foszlány.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése