csak azoknak szeretnék élni.
mikor nem gondolsz a múltra, nem agyalsz azon, miképpen alakul a jövőd.
csak állsz vagy csak ülsz vagy a padlón vergődsz épp vagy csinálhatsz bármit....
egyetlen pillantás. egy mámorosra ivott est. egy -a kálvini ablakon beszűrődő napfény, ami árnyékot vett a parkettádra. egy idegen mosoly a bárpult mögül. egy délután hatórási tömegben megpillantani egy ismerős arcot.
vagy csak annak az élvezte, hogy vagy.
ahogyan a következő pillanatban már nem leszel.
ahogyan sehogyan máshogyan a következő pillanatban.
de a mulandóság gyöngyöre ez vagy éppen a soha-vissza-már-nem nyomasztó melankóliája.
vagy lehet éppen, ennek a kettőnek az idegen, édes-kesernyés keveréke.
mikor már nem kívánkozol máshova. csak oda, csakis oda, ahol abban a pillanatban vagy.
mert ott vagy épp jó helyen.
csak ezekért - értük -szeretnék élni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése